A tarcali iskola története

Az iskola története

A katolikus iskola története:
Feltöltés alatt.

A református iskola története:

(Készült Kovács Attila tiszteletes úr a “Tarcali Egyházközség története” című szakdolgozata nyomán;Az eredeti szöveget átdolgozta és a módosításokat az eredeti szöveghez képest *-gal jelölte Kovács Zsolt matematika-kémia szakos tanár)

A protestáns iskolázás minden bizonnyal a középkori oktatás folytatása volt Tarcalon is. A reformálódó egyház nem hanyagolta el az iskolaügyet, sőt fontosnak tartotta azt.
Nem tudjuk pontosan, Tarcal mikortól alkalmazott iskolamestert, hiszen eleinte bizonyosan Tarcalon is az iskola vezetése a prédikátor tiszte volt. Maga mellé fogadott tanítót, s a tiszt önállósodott idővel. A tanítóság csak átmeneti foglalkozás volt, amelyre akadémiára vagy prédikátorságra váró itthon végzett diák vállalkozott. Általában három évnél tovább senki sem végezte. Az iskola a Pataki Kollégium partikulája volt. A Sárospataki Kollégium XVII. sz.-i anyakönyvéből több diákról is kiderül, hogy Tarcalra jött tanítani.
Az 1606-ban újonnan összeállított városi törvénykönyv tartalmazta az iskolamester jövedelmét, mely a következőkből állt: „I. Valakinek az tartszali szőlőhegyen szőleje vagyon, bár vidékben lakjék is, minden ember az tartczali mesternek egy köböl bort ád.
Azkinek penig szőlejenem volna és Tartczalon lakik, az mesternek minden ember, bátor egy házban lakjonak is, ha külön kegyéren vannak, huszonöt pénzzel tartozik az egy köböl bor helyett.
Ha penig találtatnék oly ember, ki elégséges nem volna szőlőcskéjének megszedésére, hanem az olyan szőlejének termését másnak adná, tartozik egy köböl borral szüretben. Ha semmiképpen a’ bornak szerit nem tehetné, azzal tartozik mindjárt megfizetni, valamint akkor a’ dézmán egy köböl bor jár.”
II. Másodszor. Valakinek a’ scholamester gyermekét tanítja az scholában, míglen declinista nem lészen, addig a’ mesternek egy köböl borral tartozik. Azki pedig declinista, akármiféle leckét hallgasson is, az olyan egy cseber boral tartozik az scholamesternek.
III. Az scholamesternek a’ főprédikátor tartozik asztalt tartani minden esztendőnként, esztendejének végéig.
IV. Valamennye öröklevelet az város nótáriusa esztendő által megíránd, minden levéltől egy forintot adnak, annak fele az mesteré. Oka ez, mivelhogy elein az scholamester tartozott az öröklevél írással, míg nótárius nem volt, akkor egészlen mind övé volt az egy forint, de mivelhogy az scholamester sok foglalatossági miatt reá nem érkezvén, úgy kezdette az nótárius írni. Fele így az nótáriusé, fele ismeg az scholamesteré.
V. Mikor halottat temetnek, minden halottul tartozik a’ kié az halott, tizenkét pénzt adni, annak a’ fele a’ scholamesteré, fele penig az deákoké, egyenlőképpen az harangozóval. Az mesternek jóakaratja, mikor az deákoknak engedi. Ha penig valaki jóakaratjából többet ad is, ugyancsak a’ hata a’ mesteré.”
Az 1607-es tanévben az akkor itt rektorkodó Miskolci Csulyak István a következőket tanította: Lucas Lossius Erotemata dialectiae-jét, Audomanus Taleus Rhetorica-ját és a De distinctionibus-t, Cicero Ep. Ad Fam I. könyvét és 27. beszédét, Pál Timóteushoz írt levelét, Homeros Ilias-ának első könyvét, Vergilius Bucolica-ját, és Buchanan Paraphrasis Psalmica-ját.
1608-ból fennmaradt a tarcali iskola törvénykönyve. Három fő tisztség volt: rektor, szenior és ökunómus. A tanulmányokat, de az életmódot is komolyan vették. Kiemelten fontos volt a latin nyelv ismerete, de megkívánták imádságos költemények „saját erőből való készítésének szorgos munkáját, ugyanígy a nyilvánosan hallgatott előadások magán ismétlését” is. Szerda, szombat, vasárnap délután a kátét kérdezték ki. Tanultak szónoklattant is.
Egy 1623-as „Catalogus” szerint a könyvtára a kor modern irodalmával rendelkezett. Pl.: Kálvin Institutioja, Ethica Pauli, Adegia Erasmi, Horatius.
A pataki iskola diákjai közt az 1600-as években többeket találunk, akik Tarcali nevűek, tehát valószínűleg onnan származnak.
A tarcali iskola erősségét, s protestáns voltát jelzi, hogy az 1500-as évek második felében a Wittenbergi egyetemen tanulók közt két Tarcali nevűt is felfedezhetünk: 1561-ben Tarcali Imrét, 1569-ben pedig Tarcali Ferencet.
Tarcali Bogdány Péter megfordult Leidenben, de Angliában is.
A leányiskola felállításáról nincs adatunk, bár a puritán Tolnai Dali János itt töltött pár éve biztos ösztönzőleg hatott rá.
Az 1700-as években folyó iskolai életről keveset tudunk.
1711-ben biztos, hogy volt saját iskolájuk a reformátusoknak. A korabeli anyakönyvekben találunk személyeket, akik neve mellett a tanító, kántor megjelölés szerepel. A pataki Kollégium anyakönyvében is vannak, akik Tarcalra jöttek rektornak.
Az oskola kőépülete a „mostani templomunknak Napkelet felől való részén kő boltozaton felyűl” volt, de a templom építésekor lebontották.
Megmaradt viszont a tarcali „mesterség chartája” 1774-ből: „1. Minden jó szőlősgazdák egy-egy köböl mustot, mely nro 17 regularis iccéből áll, és a dominum köblivel megegyez, 1 köböl. 2. Középszerű szőlösgazdák ½ köböl, mely két rendbéli gazdáknak neveik, különösen is connotaltatván, kik mennyivel tartoznak, kezébe fog adódni a specificatio. 3. Akiknek szőlőjek nincsen, a nemes eklézsia fizet érettek in concreto húsz, azaz 20 v. forintokat és 40 dnr. 4. Ha ki pedig a mustját pénzül fel akarja váltani, egész köböltől 102 pénzt, fél köböltül 51 pénzt tartozik fizetni. 5. Syntaxistától és grammatistától egy köböl must, vagy egy vonás forint. 6. Conjugistától az alfabetistáig fél köböl must, vagy fél forint, azaz 51 dnr. 7. Perpetua coquia. 8. Akár prédikációs, akár énekszós halott légyen, 12 dnr. 9. Sabbathale minden gyermektől 15 dnr. 10. Minden gyermek caniculáris csirkét, vagy egy garast ad. 11. Fával, minden nap télben a gyermekek onnan házul providealnak, vagy ahelyett, aki fát nem hord, fizet 40 dnr.”
A rektor mellett praeceptor is volt, kisebb jövedelemmel.
Az iskola életéről több adatot a 19. sz. elejétől találunk. A rektorok továbbra is háromévente jöttek, a preaeceptorok évente.
1810-ben a tanítók rendesen végezték dolgukat, a tanulók a pensumokat szépen tudták. A rector ekkor Ágoston Ferenc, a praeceptor Bonta József, a leányok tanítója pedig Bogoly Gergely volt. Ebben az évtizedben egyébként nagy hiányosságokat az iskolalátogatók nem találtak, sem az anyakönyvekkel, sem a számadásokkal nem voltak gondok.
1820-ban is az iskolalátogatók mindent rendben találtak. A rector Matolcsi Mihály volt 35 tanítvánnyal. A praeceptor tisztségét Farkas Ádám viselte, s 61-en voltak rábízva.
A 20-as években a fiú gyermekek tanítása rendben folyt,  Gaál kántor, a leányok tanítója 1835-ig a gyülekezetben maradt, akkor viszont a Szent Szék eltávolította*.
1830-ban az egyházlátogatók azt állapították meg a diákokról, hogy nem erőltették meg magukat a tanulásban. A tanítókat Dósa Dániel praeceptort, és Zajzon Lajos rectort viszont megdicsérték, hisz tanítványaikhoz képest jól haladtak.A következő években sem nagyon változott a véleményük. 1836-ban a tananyag a következőkből állt a nagyobbak iskolájában: vallás a Palatinatusi Catechismos szerint, Keresztyén Vallás Historiája, Magyarország Geoghraphiája, deák nyelv, egész föld ismerete, számvetés, írás, olvasás, éneklés, könyörgések, tíz parancsolatok. A kisebbik osztályban: Vallás az útmutatás, és a vallásra bevezető könyv szerint; erkölcsi tudomány; szent historia; számvetés; írás; olvasás; éneklés; könyörgések. A leányok oskolájában: Vallás a Palatinusi Cathechismos szerint, ismét útmutatás és vallásra bevezető könyvecske szerint; szent historia; énekek könyv nélkül; számvetés; írás; olvasás; könyörgések; tíz parancsolatok; erkölcsi regulák.
Az egyházközség presbitériuma az „Oskola Rector” fizetését 1831. január 9-én a következőkben állapította meg: „1. Kész Pénz 30 Frt.- 2. 60 Köböl must 16 ittzéjével.- 3. Minden Gyermekek egész a’ Grammaticaig ½ Köböl Mustot, azon felűl lévők pedig egy köblöt tartoznak fizetni.- 4. Minden Tanítvány 30 Xro-kat. 5. Perpetua Coquia.- 6. Minden Halotti Koporsóba való bé tétel idején 24 Xr, valamint az el. temetése idején is ugyan annyi. 7. Téli Napok idején a’ Gyermekek szokták az Oskolát fával tartani.- 8. Van két darab Kukoritzás Földje a’ Kengyelen és a’ Szőllők alatt a’ Magistratus Jóvoltából.-”
Ugyanebben az időben a praeceptor fizetése a következőkből állt: „1. Kész Pénz 20 Frt. 2. Három Ünnepi Cantatio, ugyan Annyi Publicatio. 3. A’ midőn Szüret alkalmatosságával Rector Úr a’ maga mustbeli Competentiáját hordattja, Ugyan akkor tartozik a’ Ns Ekkta Tagjai előtt magát Bé mutattni kik is jó szívvel szoktak részére conferálni, melly is két ’s több hordó Borokra is reá szokott gyűlni. 4. Perpetua Coquia.”
A kántori fizetés: „1. Kész Penz 90 Rfrt.- 2. Tíz Köböl Gabona.- 3. Minden Leány Gyermektől 1 Frt,- 1 véka Gabona.-” 4. Öt öl Fa.- 5. Két kis Kukoritza föld, és 4 vagy 5 szekér szénát termé rét. Ezek á Magistratus jóvoltából vagynak.- 6. Stola Presdikatzios Halottúl 1 Frt.. Emlék szóstól 30 Xr.„
Az 1835-ben elküldött kántor helyére Bosnyák József jött Patakról, majd egy évre rá Szanyi István, de ő meghalt. Patakról tehát újabb kántort, s leánytanítót hoztak Babarik Dániel személyében. Három évig Tarcalon is maradt, de hamar elment Tarcalról.
A gyülekezet az olaszliszkai rectort, Marton Dánielt szerette volna meghívni, hiszen már valamennyire ismerték, de ehhez a megye nem járult hozzá, helyette a harkai rectort, Pethőt küldték.
1843-ban a régi iskolai házat közárverésre bocsátottak.
Az 1844-45-ös tanévben a kisebbik tanító, Bende András, és a Pethő András a leányokkal szép sikereket ért el,  Literáti Sándor tanított még itt*.Két évvel később a fitanítók elmentek*. A leányok viszont továbbra is szépen haladtak.
1849-ben az egyházlátogatók viszont már azt írták jelentésükben, hogy az iskolák rég óhajtott becsületes állapotban vannak. Hiány csak abban, volt, hogy a tanítók neveit, s az iskolásokat nem jegyezték fel.
1848-ban elhunyt a kántor, Pető András. A templomi közgyűlés, majd az egyháztanács néhányak ellenkezése ellenére úgy döntött, hogy a liszkai rectort, Likay Lászlót hívják meg kántornak. Likay elfogadta a meghívást, de végül még sem jött Tarcalra. Az új kántor Hubay Boldizsár lett Patakról.
1848-ban Mészáros Ferenc elsőbb tanító elment az önkéntesekkel a szabadságharcba. Helyére Tóth Dánielt hozták Erdőbényéről, akiről jó véleménnyel, s tapasztalatokkal voltak korábbi évekről.
1850-től az iskolatanács fokozottan odafigyelt, hogy az oskolában a kiszabott könyvekből tanítsanak. Egy évvel később az iskolatanács egy olyan határozatot hozott, hogy ezentúl a kántor a fiúgyermekeket szerdán és szombaton énekekre köteles tanítani, melyeket pedig a kisebb tanító köteles gyakoroltatni.
Ebben az esztendőben a figyermekek oskola tetőjét készítették el.
1852-ben a kisebb tanító, Török Sámuel súlyos betegsége miatt nem tanított tovább*. Helyére újabb kisebb tanító nem hívtak, hanem a kisebbek is a nagyobb tanító, Szeghő tanító úr* keze alá kerültek. Fáradtságáért bérét kiegészítették.
Gondok voltak a tanítók étkeztetésével, mely a nép dolga lett volna, ezért a jövendő kisebb iskola tanítónak kötelességévé tették, hogy főzetési és a mustos listát pontosan vezesse, s adjon a befizetésről és főzésről az illetőknek nyugtát.
1854-ig az új kisebbik tanító, Borcsik Gábor tanított*. Csengeri Károly, a nagyobbik tanító volt, aki később  lemondott*. Új rectorra volt hát szükség.
Patakról nem akart a tanév közben senki sem jönni, egyenlőre tehát Borcsikra bízták az osztályokat, s fizetését kiegészítették.
Új tanítónak Balogh Józsefet hozták el a Patakról 1855-ben.
A polgári kormányzat az iskoláztatást szigorú parancsba tette ebben az évben. Az újabb felsőbb rendelet szerint 1856. februárjában a tankötelesség ideje 6-12 év. Tarcalon sok szülő gyermekeit 12 éves korban is csak azért adta iskolába, hogy azután minél hamarabb konfirmálhasson, s iskolától hamarabb elfoghassa. Az iskolatanács azt határozta, hogy a gyerekek, akik már 12 év felé járnak, miután a felsőbb rendeletet rájuk alkalmazni már nem lehetne, három, vagy legalább két évig tartoznak iskoláztatni, mielőtt konfirmálhatnak.
A temetések utáni tort rendre az iskolában tartották. A presbitérium úgy döntött, hogy az éneklőkar éneket tanulhat ott, de tort tartani csak este lehet, miután a gyermekek elmentek, s akkor is csak 9 óráig.
Illési András és családja a fi- iskola részére belső telkéből egy részt oltványos kertnek ajándékozott.
Balogh Józsefnek lejárt a három éve, s még szeretett volna maradni. A presbitérium támogatta őt ebben. Az egyházkerület csak abban az esetben járult hozzá, ha a pataki választáson senki nem választja Tarcalt. 1861-ig maradhatott évente megújítva szerződését, akkor azonban Kriston Gyula Tarcalt választotta.
Felsőbb rendelet kötelezővé tette a helyi zsidóknak is az iskolába járást. Mivel saját iskolát nem tudtak létrehozni, ezért keresztyén iskolát kellett válasszanak, s ők a református mellett döntöttek.
A leányiskola teteje tönkrement 1858-ra, ezért felújították.
1860-ban iskolalátogatók lettek kinevezve mindkét iskolára azért, hogy hetenként egy-egy iskolalátogató a főgondnok kijelölése szerint mind a két iskolát látogassa meg. Minden hónap végén pedig egyszer az iskolalátogatók összesen és együtt látogassák meg mindkét iskolát a gondnok urakkal együtt. Ez nehezen működött a későbbiekben.
1861-ben a katonák adóbeszedés ügyben Tarcalon jártak, beszállásolták magukat a leányiskolába, ezért a tanítást szüneteltetni kellett.
A következő évben Hubay Boldizsár leánytanítót és kántort a bájiak hívták meg tanítónak, amit ő el is fogadott. Új ember kellett helyette. Az egyháztanács nehezen talált új embert az alacsony fizetés miatt. A megyei gyűlés Szegedi József tanítót nevezte ki végül.
Az 1863. januárjában Kriston Gyula tanító úr*lemondott. Helyére Patakról Teleki Pál tanító úr*került, aki szeretett volna maradni a három év után is, s ebben támogatta a vezető testület.
1866-ban a leány iskola külsejét kimeszelték.
1868-tól 1870-ig többször figyelmeztette a tanácsot hol az esperes, hol a tanfelügyelő az iskolák rossz állapotára, de csak 1870-ben cserélték ki az iskolai berendezéseket községi támogatással.
Esperes körlevélben tudatta, hogy a fiiskola osztályzata dicséretes, a leányé kielégítő volt 1870-ben a megyei gyűlés szerint.
A tandíj elmaradások miatt a tanács a városi bírósághoz fordult.
A presbitérium 1871-ben megvette fiscus házat 4012 o. e. Ft.-ért iskolaépületnek,melynek felújítása 1873. januárjára megtörtént.
A tanfelügyelő 1873-ban a leányiskolában talált hiányosságokat.
Szegedi tanító urat 1874-ben  a gyülekezet szerette volna eltávolítani. Nem ment könnyen. Kérvényükkel megjárták a megyét, de a kerületet is, mire elhatározásuk teljesült. Öt év múlva, 1879. áprilisában magától lemondott.
Teleki Pál fitanító úr*átkérte magát a leánytanítói állomásra.
1885-re az iskola első részének kitisztogatása, vakolása, meszeltetése megtörtént. Két év múlva az iskola épületet kijavították. 1889. augusztusára az iskolatető zsindelyezését végezték el.
Órás Károly tanító úr*, aki 1879. óta szolgált itt, lemondott 1893. októberében, mert a mádi állami iskolához hívták. Helyére Balogh Kálmán erdőbényei tanítót választották.
Teleky Pál tanító úr* 1896-ban nyugalomba vonult.
Esperesi körlevél jött 1897-ben a tanítói korpótlékot illetően, de ezt a gyülekezet nem tudta tartani, mert nem volt miből.
A megüresedett tanítói állásra Sikolya Antal tanító urat* választották.
A leányiskola tanterme szűk, a tanítói lakás kényelmetlen volt és sem egészségügyi sem tanügyi szempontból nem felelt meg, ezért a presbitérium 1897. augusztusára renováltatta, s átalakította.
Balogh kántortanító 1898. november 22-én lemondott állásáról, mert a sárospataki állami tanítóképezde gyakorló általános iskolájába nevezték ki. A presbitérium munkájával megelégedve bocsátotta el. Utódja Sulyok János erdőbényei tanító fél év után lemondott.
Szerda és szombat délután az ismétlő iskola működött.
Sári ács 1899-ben a nagy iskola padjait ajándékba legyalulta.
A másodszorra is meghirdetett tanítói pályázatra 8-an jelentkeztek. A tanítót illetően az egyháztanács nem tudott egyességre jutni, ezért névszerinti szavazás következett. Két fő csatázott egymással: Török Lajos zoványi tanító, és Géhl János balmazújvárosi. Végül utóbbi nyert 8:5-re.
Amióta lelkész tanította a gyermekeket konfirmációra, a hitközség tagjai gyermekeiket elvonták a népiskolai tanítástól, s tették ezt annál inkább, hogy a városi elöljáróság a mulasztást nem büntette. A presbitérium az ügy megoldásához a tanfelügyelőséghez fordult.
A tanároknak az is problémát okozott, hogy a fizetésüket nem kapták meg időben.
Sikolya Antal tanító úr* meg is unta az áldatlan állapotokat, s a presbitérium nagy felháborodására lemondott állásáról, mert kinevezést nyert Legenyére állami tanítónak. Géhl tanító úr* átvette a helyét.
Az állást pályázat kiírása után Toók Gyula tanító úr* kapta meg.
1902-ben  az iskolába más felekezethez tartozókat is felvettek, de nekik plusz 4 Koronát kellett fizetniük.
Toók Gyula organista tanító úr* 1903-ban Siklósra ment.
A kiírt pályázatra 12-en jelentkeztek, akik közül Bagossy Géza ónodi orgonista tanítót választották meg.
1903. október 18-án Géhl János tanító úr* és a lelkipásztor úr* között vita tört ki. Az ügy megoldására a következő év márciusában megyei küldöttek érkeztek, akik közbenjárásával békés úton megoldódott az ellentét. Géhl bocsánatot kért, s Gecsei elfogadta.
Géhl a lelkészen kívül a Bagossy Géza tanító úrral* is összeütközésbe került. Közös udvaron laktak, közös pincét használtak, s ebből eredtek a súrlódások. A bírósághoz is fordultak jogorvoslatért. Bagossy azt is fájlalta, hogy míg Géhl egy rendes, két szobás lakásban lakott, addig neki egy sötét, szűk szobában kellett meghúzódnia családjával. Kérte a presbitériumot, változtassanak ezen, de azon is, hogy a tantermei sem felelnek meg a kornak, s a törvényeknek. A presbitérium azonban fontosabbnak tartotta a 3. tanítói állás felállítását.
Idővel azonban belátta a presbitérium az ő kérésének jogosságát, és látva a hallgatók nagy számát úgy döntött, hogy először a jelenlegi iskolaépületben lévő két tantermet kisebb javításokkal rendbe hozatja, és külön telken új iskolát építtet új tanteremmel, s új lakással.
A presbitérium Lázárovits Bernát tokaji vállalkozót bízza meg az építkezéssel 1906-ban, melyhez Kóczián György egy 250 négyszögöl területű beltelket ajánlott fel (Jánosi-féle).
Az egyháztanács 1906-ban Szkárossy Mariska szilvási okl. tanítónőt hívta meg 3. tanítónak. Javadalmát államsegéllyel kiegészítve 800 Koronában és természetbeni lakásban határozta meg.
Új tanévben az első osztályt osztatlanul Szkárossy vezette a régi iskola felső tantermében, lakásául az e tanterem mellett lévő tanítói lakást, kertjéül pedig a Géhl által használt kertet kapta. A 2. 5. és 6. osztály Bagossyé volt a régi iskola alsó tantermében, lakása az alsó tanítói lakás, az általa eddig is használt kerttel. A 3-4. osztály Géhlé az új iskolaépületben, s lakása is ott lett.
Bagossy nehezen nyugodott bele ebbe a leosztásba, hiszen eredetileg az új épületet neki volt szánva.
Az új iskolát 1906. november 4-én adták át ünnepélyesen.
Bagossy Géza tanító úr*még az éven elkerült Tarcalról, a Vallás és Közoktatási Minisztérium által fülöpszállás- balázsházai állami tanítóvá lett kinevezve.
A megürült állásra 1907-ben Diószegi János, tiszaladányi tanítót választották meg. Szükség volt még egy orgonista kántor-tanítóra is. A presbitérium Károlyi János nyírbogdányi tanítót hívta meg.
A régi iskola tetőszerkezetének felújítását is elvégezték 1907-ben.
Géhl tanító úr* iskolájában a számtan tanításához nem volt elegendő eszköz, ezért új számológépet vettek, s egy szekrényt is.
A lelkésszel most Károlyi tanító úr* különbözött össze. Az egyházmegyei kiküldött újra a prédikátornak adott igazat.
Géhl tanító úr* betegeskedései miatt lemondott állásáról.  Az új tanító 1911. október 15-én Bucsay Lajos, budaőrsi árvaházi tanító lett.
Andrássy János és felesége 1903-ban az új iskola mellé adományozott száz ölnyi területet azzal a feltétellel, hogy a presbitérium azt körbe keríti 2 m. magas kőkerítéssel.
A gyerekek 1907-től konyhakertészetet is tanulhattak.
A püspök rendeletileg kötelezte a népiskolai ifjúsági és tanítói könyvtár létrehozását, melyet fel is állítottak.
Az új iskola kerítése elkészült. Szükségessé vált az iskolák és tanítói lakások rendbeszedése ill. vakoltatása és meszeltetése is.
A törvény szerint, ahol kettő vagy több tanító volt, ott igazgatót kellett választani. Az első körben nem született döntés Bucsay és Károlyi közt, de végül előbbi nyert, az esperes döntése szerint.
Kiss Ernő segédlelkész úr* vette át a szolgálatot (II.-III. oszt.), január 1-ig, ingyen.
A presbitérium 1915. augusztusában úgy határozott, hogy az 1-3. osztálybeli iskolakötelesek tanítása szeptemberben megkezdődjék még pedig a fitanítók hadifogságban ill. hadiszolgálatban léte miatt Károlyiné tanítónő* vezetése alatt.
Ebben az évben az iskolatetőt zsindelyeztetését végezték el.
Helyettes tanítók szolgálatba lépésére volt szükség az 1916-17-es esztendőkben, mert Bucsay hadifogságba került, Károlyi katonai szolgálatban volt.  Szeptember 3-án már el is kezdődött a tanítás, az 1-3 osztályban Károlyiné tanítónő* vezetésével. A 4-6 osztályok pedig a helyi zsidó iskolával összevontan délutánonként a zsidó tanító úr* által. A hitoktatást a lelkész úr * végezte.
Károlyi tanító úr* 1917. februárjában hazatért a háborúból.
Az 1919. május 29-i presbiteri jegyzőkönyv szerint, Károlyi Jánost a románok, mint kommunistát elvitték, felesége pedig eltávozott a faluból, ezért a tanítás iskolájukban napokig szünetelt. A proletárdiktatúra  alatt az iskola épülete megrongálódott, hisz az egyik helyi központjuk volt. Mivel Károlyi gyanúba keveredett állítólagos kommunista volta miatt, a presbitérium megvonta tőle állását, s a felsőbb hatóságot hívta segítségül.
Ebben az időben az 1. osztályt az itthon tartózkodó Kovács Erzsébet és Tassonyi Margit III. éves tanító jelöltek tanították (105 gyermeknek 1919. szept. 1.- 1920. márc. vége közt), a 2.-3. osztályokat Géhl János tanító úr*, a felsőbb 3 osztályt pedig a lelkész úr*.
Károlyi Jánosra és feleségére a vármegyei közigazgatási bizottság ítéletet mondott ki, amit a presbitérium tudomásul vett. Károlyi visszakérte földjét (Ludas féle), amelyet használatra visszakapott.
1921-ben a régi iskola frontját, és a termeket renoválták.
A presbitérium Csizmadiáné Nyíry Irén menekült tanítónő beosztását jóváhagyta, míg Géhl tanító úr* betegeskedett.
1922. folyamán végre sikerült a régi iskola tetejét, s a tanítói lakást cseréppel befedni, igaz emiatt a pénztár teljesen kiürült.
1924. február 26-án elhunyt Géhl János tanító úr*. Helyettesítésével Károlyiné Szkárossy Mária tanítónőt bízta meg a Tanfelügyelő.
Az 1924. júl. 14-én du. negyed 6-kor végbement ciklon pusztítást végzett az iskola épületében.
A tanítói állásra a presbitérium egyhangúlag Molnár Ferencet választotta meg tanítójává és helyettes kántorává.
Az új tanító méltó fogadására a tetőt, s az ablakokat kijavították.
1924-ben az első évfolyamosok száma csak 16 fő volt. Ez osztály csekély létszáma és pedagógiai bensőbb okok tették szükségessé az indítványt, hogy az 1-2., 3-4., 5-6 osztályokat egybe kell vonni. Tanítók: 1-2.- Károlyiné Szkárossy Mária; 3-4.- Molnár Ferencz; 5-6.- Károlyi János. A beíratás díja: 8000 Korona.
A tiszáninneni egyházkerület szabályrendeletét követve, a presbitérium Károlyi Jánost választotta 1925-ben három évre az iskola igazgató-tanítójává.
Az előírt törvények szerint egy iskolaszolgát fogadtak fel ugyanabban az évben, akinek 1930-ban fel is mondtak a gyenge anyagi helyzet miatt.
1930-ra az iskola tanulóinak száma annyira megnőtt, hogy szükségessé vált új padok készítése.
1933. november 4-én elhunyt Károlyi Jánosné tanítónő hosszas, súlyos betegség után. Az első osztály tanítását az év végéig az önként ajánlkozó Károlyi Mária okleveles tanítónőre bízták helyettesként.
A pályázatot két alkalommal is kiírták. Az első körben nem, csak a másodikban volt döntés. A választás Kovács Erzsébet tanítónőre*  esett, aki a választás után nem sokkal már le is mondott.Új választásra került sor, melyben Gyifkó Lajosné tanítónő* nyert.
A tanítónőválasztás hullámai nem ültek el könnyen. Hárman, köztük egy pályázó fellebeztek az eredmény ellen. A presbiteri gyűlés hangos, harcos viták közt zajlott, de a presbitérium egyhangú határozatot hozott az eredmény érvényessége mellett, s felterjesztette az Egyházmegyei Bírósághoz.
Károlyi igazgató úr* tanácsára a tankötelesek új elhelyezése történt meg. A 3-4. osztályt Molnár tanító úr* iskolájában helyezték el, az 5-6. és 2. osztályos fiúkat Károlyi tanító úr* tanította, az 1. osztályt, és a 2. osztály leányait Gyifkó Lajosné tanítónő* vezette.
1937-ben az iskolaszék Gyomainé Tassonyi Margitot véglegesítette állásában, mert meg voltak elégedve munkájával. A Tanfelügyelőség már korábban is kiválóra értékelte munkáját.
Ebben az évben az iskolába 207 tanköteles gyermek járt. Az iskolalátogatók két termet megfelelőnek értékeltek, egyet pedig rossznak. Az udvarral viszont elégedettek voltak. Az eszközöket hiányosnak találták. A tanárok munkájával elégedettek voltak. A gyermekek is szépen tudták a tananyagot.
A Magyar Királyi Belügyminisztérium a hadikölcsön folytán károsultak segélye címen 300 pengő utalt ki gyülekezetnek, melyet a tanács az 1-2. osztály rossz állapotban lévő tantermének kijavításának részbeni fedezetére fordított.
Az 1939-ben a gyülekezetben járt egyházlátogatók mindent rendben találtak, egyedül az iskolai padokkal nem voltak megelégedve.
Az egészségügyi szempontoknak az iskola nem felelt meg 1939-ben, ugyanis nem rendelkezett minden iskolai tanteremben zárt, csappal ellátott víztartóedénnyel, mosdótállal, szappannal és törülközővel.
1941-re a Károlyi igazgató úr* lakása nagyon rossz állapotba került. A presbitérium elhatározta annak, s a kéménynek rendbehozatalát.
1942-ben, a már 60. életévét is betöltött Károlyi tanító urat* behívták katonának. A II. Világháború ideje alatt a tarcali református iskola kisebb szünetektől eltekintve folyamatosan működött. Mivel a tanulók nagy száma ezt indokolta, felmerült a IV. tanítói állás gondolata. Problémát okozott azonban a gyülekezet gyenge anyagi ereje. A minisztériumhoz fordultak,de mivel nem kaptak elég segítséget, ezért 1943-ban még elvetették az ötletet.
Időközben befejeződött a II. Világháború. A „Molnár-tanterem” berendezéséből három pad és néhány szemléltető kép, meg a falitábla kivételével semmi sem maradt. Gyomainé tanítónő tanterméből is eltűnt több pad, számológép, tábla és minden szemléltető eszköz. A legkevesebb kárt a „Károlyi-tanterem” szenvedte el. A szemléltető eszközök, s néhány pad tűnt el. Az épületekben néhány ajtóhiánytól és ablakkártól eltekintve nagyobb kár nem esett. Az iskola adattára és anyakönyvei megmaradtak. A veszteségek ellenére megindult a tanítás január 8-án előbb egy, majd kettő, s végül mind a három tanteremben.
Kovács Erzsébet tanítónő, aki a trianoni határon túlról menekült Magyarországra, az 1945-46-os tanévben Tarcalra lett beosztva. A tanfelügyelőség a következő tanévre viszont visszarendelte, mert rá az állami iskoláknál számított volna. Azonban lehetőség volt arra, hogy maradjon, ha az iskola ragaszkodik hozzá. Mivel az iskolaszék munkájával elégedett volt, meghívta IV. tanítónak.
Az iskolaszék szerette volna Károlyi tanító úr* nyugdíjazását 1946-ban hatálytalanítani, a tanfelügyelőség nem engedélyezte. Helyére a vezetőség a tarcali származású Anderkó Sándor, bőcsi tanító urat*  találta a legalkalmasabbnak.
Mivel Károlyi tanító nyugdíjba vonult, szükségessé vált az új igazgató megválasztása is. Molnár Ferenc tanító urat* bízták meg a feladattal, aki 1948. május 27-én hunyt el.
Az iskola 1947. évi számadásában 10359, 66 Ft. bevételt, 7959, 66 Ft. kiadást állapított meg, maradványa így 2400 Ft.-ot tett ki.
A Molnár igazgató tanító halálával megüresedett helyettes kántortanítói állásra Tudja László csobaji és Bányai Kálmán Debrecenben frissen végzett kántortanító urak* jelentkeztek. Ők viszont már nem kaphatták meg ezt az állást.
1950. január első napjaiban Tarcalra érkezett az állam által az iskolák államosítására kijelölt kéttagú bizottság. Tagjai voltak: Kálmán József tankerületi főigazgató  és Karabélyus Ede számadó körzeti igazgató. E bizottság által felvett jegyzőkönyv szerint az állam tulajdonába vette mindkét iskolai épületét az azokkal összeépített kántor-tanítói és tanítói lakásokkal, valamint a kápláni lakás és tanácsterem céljait szolgáló teremmel együtt, ez utóbbinak a használatát az egyháznak a részére legalább öt évre biztosítva. Állami tulajdonba vették továbbá a kántor-tanítói és tanítói javadalmi földek alábbi részeit: 12000 négyszögöl legelőt, 1017 négyszögöl szántót, 1177 négyszögöl szőlőföldet.
Pár hónappal később megérkezett az értesítés is hogy a VKM. 1215-16T.- 1/1950. elm. 3. ü. o. számú véghatározatával az állam tulajdonába vette az egyház iskolai célt szolgáló tulajdonait.
Ezzel be is fejeződött a tarcali református iskola államosítása, és egyben a szép múltra visszatekintő református iskola  több évszázados története.
A katolikus és a református iskola állami általános iskolává alakult*.

1950-től:

A tarcali Állami Általános Iskola története :

1948-ban a felekezeti iskolákból alakult meg a tarcali Állami Általános Iskola. A  volt egyházi tulajdonú épületekben a szükségtantermekkel együtt is csak 9 tanterem volt a község különböző pontjain.

Az állami iskola igazgatója Monoki János tanár úr lett, aki a Felvidékről került Tarcalra.

1938-tól 1964-ig egy tanerős iskola működött a Hódos tanyán.

Az ötvenes években 18 tanulócsoport dolgozott 2 és 3 váltásos rendszerben. 630 fő volt ekkor a tanulók létszáma.

A váltó tanítás (délelőtt és délutáni) megmaradt a hetvenes évek közepéig.

1963-ban megépült az Árpád utcán az új, kétszintes általános iskola. Még ekkor sem egy épületben volt a tanítás,hiszen egyelőre  csak az első ütem épült meg. A tervek szerint a második ütem az iskolaudvar mentén L alakban folytatódott volna, majd a harmadik ütem U alakban fejeződött volna be, így fért volna be az iskola épületébe minden tanuló.

Az épületben szolgálati lakást is kialakítottak.

Bő tíz évet kellett várni a második ütem építkezésére. 1964-ben diákotthon létesült a mai Andrássy Rezidenciában, így a tanyasi iskola megszűnt. A tanyákról bekerült gyerekek a diákotthonban laktak.

1971-ben a kollégium az Ispitály épületébe költözött. Az eredeti Fő utcai ucafrontot addigra bővítették L alakban korszerű, modern, a kollégium követelményeinek megfelelő kétszintes épületrésszel.

1974-ben kezdték bővíteni az általános iskola épületét (ez volt a tervezett második ütem  ) Az építkezés 1975 szeptemberére fejeződött be. Ekkor szűnt meg a délutáni és délelőtti váltó tanítás. A napközis csoportok kivételével a délelőtti órákban folyt minden tanulócsoportban a tanítás.

A bővített épület 12 tantermes lett.

1976-ban Monoki János igazgató úr nyugdíjba vonult. Utóda Papp János igazgató úr lett. Igazgatóhelyettes: Kovács István tanító úr.

1978-ban a  megyében az elsők között alakították ki a szaktantermeket az iskolában, bevezették a szaktantermes oktatást. Az akkori tantestület előzőleg az egyik kazincbarcikai általános iskolában tanulmányozta a szaktantermek kialakítását.

A nevelők önerőből alakították ki a szükséges berendezéseket, együtt , maguk készíttették el azokat.

Minden szaktanterem audiovizuális szekrényt tartalmazott televízióval, rádióval, vetítőberendezéssel, képernyővel, hangszórókkal, diavetítőkkel.

Az 1977/78-as tanévben Papp János igazgató úr az irodájában szívrohamban elhunyt. Munkáját egy évig Kovács István folytatta megbízott igazgatóként.

1979-től 1994-ig Kovács István igazgató úr vezetésével működött az iskola. Az ő nevéhez fűződik a szaktantermes oktatás bevezetése, a tornaterem építtetése, illetve a számítástechnika terem eredeti termének kialakítása,a számítástechnika oktatás bevezetése a nyolcvanas évek végén, Commodore 64, Commodore  +4 gépekkel, a BASIC-nyelv oktatása, továbbá az is, hogy az  iskola Klapka György nevét vette fel.

1980-ban a tanyák felszámolásával megszűnt a kollégium. Az Ispitály épületében tantermeket, szertárakat alakítottak ki. Itt kapott helyet az 1. és a 2. évfolyam.

1987-ben épült fel a tornaterem szertárral, irodával, öltözőkkel és zuhanyzó helyiségekkel.

A tetőterében a „Galériában”  számítástechnika termet alakítottak ki. Számítástechnika oktatás is ekkor indult, eleinte szakkör formájában.

 

Az iskolatörténet leírása a 90-es évektől további feldolgozás után folytatódik majd.

Hozzászólás írása?

2 hozzászólás.

  1. Tisztelt Tanár Úr!

    Tassonyi Margit tanítónőről szeretnék többet megtudni, esetleg leszármazottaival felvenni a kapcsolatot.

    Köszönettel: Fogarassy Zoltán

Szólj hozzá!


Megjegyzés: A következő HTML formázásokat használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>