1) Kompetencia alapú oktatás

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben ; megvalósításmatematika és kémia tárgyakból.

1.1)Az innováció mottójává válhat:

“Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.„

/Szent-Györgyi Albert/

A kompetencia alapú oktatás célja, hogy áttevődjön a hangsúly a hagyományosan frontális, zömmel lexikális ismeretközlő, tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra.

1.2) Szem előtt tartottam, hogy különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei.

Rendkívül fontos:

-a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez

-olyan módszereket kellett alkalmaznom, melyek segítségével az egyéni különbségek is figyelembe vehetők

-továbbá az alapkompetenciák folyamatos fejlesztése(mindkét tantárgy területén):

- az olvasás-szövegértés

-az érvelő-bizonyító és az elemző szövegalkotás

-a gyakorlat közeli, életszerű helyzetekben alkalmazható matematikai eszköztudás, a matematikai kompetencia fejlesztés

-a mindennapi természetismeretet és magasabb szinten újraformáló, alkalmazható természettudományos tudás

1.3)  Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúrám megújulása volt.Területei:

a)Pályázat keretében megvalósulásra kerülő szakmai továbbképzések elvégzése:   Új oktatásszervezés az intézményben (projektpedagógia, tantárgytömbösített oktatás); Új tanulás szervezési eljárások ;Kooperatív tanulás; Tanórai differenciálás heterogén csoportban  ;Életpálya-építés kompetencia terület(itt a továbbképzést végzett kolleganő segítségével dolgoztam)

Életpálya-építés kompetenciákat tavaly 7. idén a 8.osztályban -mindkét esetben az osztályomban-sajátíttattam el.

b)Egyetemi végzettség (MA) megszerzése matematikából, amely a fenti területeken tovább mélyítette ismereteimet.

Még nincs vége, tovább »

A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban rendezték meg a
Kelet-Magyarországi Tehetségfejlesztő Konferenciát 2012. április 27-28-án,  előadás-és programsorozat keretében.
Április 27-én előadást tartottak:

 Prof.Csermely Péter,

Dr. Czeizel Endre,

Bajor Péter,

F. Josef Mönks professzor.
Április 28-án mutatkoztak be a TTTST tehetségpontjai:

RANOI Tokaj, Tarcal, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Gávavencsellő és a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium komplex természettudományos tehetséggondozó műhelye.

A Rendezvények Napján nagyon szép helyezéseket ért el a tarcali csapat a Prezentáció, Gasztronómia és Főzőverseny területeken.

Még nincs vége, tovább »

Bolyai János Általános Iskola – Szerencs

A szerencsi Bolyai János Általános Iskola és a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás ismét meghirdette a Hegyalja Matematika Versenyt 3. 4. 5. 6. 7. és 8. osztályos tanulók részére.

A versenyt kétfordulósra tervezték, a jelentkezésektől függően.

Szikora László 8.a és Titkó Simon 5.b osztályos tanítványaim szép eredményt értek el a Hegyalja matematikaversenyen.

Az elődöntő eredményei (forrás:Bolyai Iskola honlapja, Szerencs):

Még nincs vége, tovább »

A Zrínyi Ilona Matematikaverseny az ország legnépszerűbb matematikaversenye. Az elmúlt évben az indulók száma több mint 65000 volt. A kétfordulós verseny (területi és országos) teszt formájában kerül lebonyolításra. A versenyen 3-8. osztályos tanulók vehetnek részt.

A Zrínyi/Gordiusz Matematikaverseny megyei/körzeti fordulója 2012. február 17-én (pénteken) lezajlott.

Gratulálok tanítványaimnak, Titkó Simon 5.b és Szikora László 8.a osztályos tanulóknak a versenyen elért kiemelkedő eredményikért!

Még nincs vége, tovább »

A tarcali Klapka György Általános Iskola képviseletében jártam az IPR-projektzáró rendezvényen Gávavencsellőn, a Rakovszky Általános Iskolában. Nagy munkát fejeztek be, amelyben Szlovákia és Kárpátalja településeinek  hagyományait, néprajzi, természeti értékeit kutatták. Az Itthon láss csodát című IPR-es projektzáró rendezvényen bemutatkoztak az osztályok ismertetőkkel, versekkel, táncokkal, dalokkal, népszokásokkal. A színes és nagyon látványos bemutatkozás gasztronómiai kiállítással egybekötött állófogadással zárult, ahol az említett tájegységek jellegzetes ételeit vonultatták fel.

Az érintettek a felvételi eljárás részleteiről az alábbi linken tájékozódhatnak:

http://www.oh.gov.hu/kozoktatas/aktualis-beiskolazasi/felveteli-kozepfoku-iskolakban-2011-2012-kiadvany

Nagy fe lelősséget jelent a tanár és az iskola számára a tehetséges tanulók felismerése, majd tehetségük kibontakoztatása és fejlesztése.

Egy adott iskolában a tehetség felismerésének és gondozásának, valamint fejlesztésének hagyományos színtere a tanítási óra.

Kit vagy kiket tekinthetünk ké miából tehetségesnek? Nehéz megmondani,

hiszen a tehetség fejlődik, változik, ezért célszerű inkább egy 10 év körüli gyerek esetében kémiából tehetségígéretről beszélni.

Az egyik legmegfelelőbb módja ennek a kísérletezés.

A tarcali Klapka György Általános Iskolában Kistérségi Kémia Tehetséggondozó Műhely indult a tokaji II.Rákóczi Ferenc A.N.O.I; a taktabáji Általános Iskola és Óvoda, valamint a tarcali Klapka György Általános Iskola részvételével,Kovács Zsolt matematika-kémia szakos tanár szervezésében.

Még nincs vége, tovább »

Kertész Jánossal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének igazgatójával Rádai Eszter készített interjút Élet és Irodalom,LIII. évfolyam 6. szám)

- A nem kimondottan természettudományos érdeklődésű gyerekeknek, fiataloknak, milyen természettudományos oktatásra lenne szükségük?

- Számukra életszerűbbé, mindenki számára életszerűbbé, szerethetővé kell tenni ezeket a tantárgyakat. Érdekes, hogy a kisiskolások még imádják őket, kísérletezgetnek, gyűjtik a falevelet, jeget olvasztanak, sókristályt növesztenek… Valahol a hatodik osztály körül minden elromlik; amikor elkezdődik az ismeretek szisztematikus, lényegében a tudománytörténeti sorrendet követő sulykolása, amikor elvész a tananyag hétköznapi élettel való kapcsolata. Rengeteg új fogalmat próbálnak a gyerekek fejébe tömni, az ember elborzad, ha belenéz egy nyolcadikos kémiakönyvbe. Kísérletezésre a mai óraszámok mellett alig van idő, ami alapvető probléma, hiszen kísérleti tudományokról van szó. Ráadásul a kísérlet mindig érdekes és életszerű, még ha nagyon elvont dologról szól is.

Még nincs vége, tovább »

Kémia Tehetséggondozó Műhely 2011-Tarcal, Klapka György Általános Iskola;

Még nincs vége, tovább »